2011. január 29., szombat

Hogyan készültetek a kicsi érkezésére, mikor kezdtetek el vásárolni?

0 megjegyzés
koalány: Decemberre voltam kiírva. Az első nagy beruházásunk augusztus végén egy babakocsi volt. A nyár végén még vettem két picike kis bodyt - nem tudtam őket otthagyni.
Szeptember folyamán ejtettünk meg egy nagybevásárlást az Ikeában - ilyenkor léptem a harmadik trimeszterbe. Rácsoságyat, pelenkázót, kiskádat, textilpelusokat, törülközőt... stb, rengeteg dolgot vettünk.
Az ősz folyamán szereztük be a ruhákat is, ám elsősorban anyukám és anyósom volt a nagy babaruha vásárló. A Mária Bababoltba (Bp. Visegrádi u.) is elmentünk, itt vettük meg a cumikat, szoptatós melltartót, paplant, párnát stb. Muszáj volt novemberig mindent beszerezni, ugyanis 8-9 hónapos nagy pocakkal hideg, esős időben már nem lett volna se kedvem se energiám vásárolgatni, jönni-menni. Így az utolsó másfél hónap a pihenésé volt.
Természetesen mikor megszületett a pici, jöttünk rá, hogy mik kellenek még. Ilyenkor Apa rohangált boltról boltra, és vett pl. mérleget, mellszívót. De szerencsére Karácsonyra is sok mindent kaptunk - babaruhákat, játékokat a rokonoktól.

Niki: 15 hetesen tudtuk meg, hogy Gyerkőc kisfiú lesz. Az UH után azonnal megvettem az első 7 db 62-es bodyt. Olyan hatalmasak voltak. :o) 20 hetesen kifestettük a szobáját, utána azonnal megvettük a kiságyat, és a hozzá tartozó ágyneműket neki. Aztán szép lassan jöttek a ruhák, kis játékok. 28 hetesen sor került a babakocsira, de ekkor már megvolt az összes ruha neki, egészen 68-as méretig. :o) 30 hetesen már a pelenkától kezdve a babaápoló szerekig, minden készen állt. A kórházi csomag teljes tartalma viszont, az utolsó héten készült csak el, azzal valahogy nem siettem. :o)

2011. január 25., kedd

A munkahelyed mennyire volt toleráns, mikor megtudták, hogy babát vársz? Mikor hagytad abba a munkát?

0 megjegyzés
Niki: Először volt nagy döbbenet, hisz nem tudtak arról, hogy kisbabát tervezünk. Január végére voltam kiírva, úgy terveztem, hogy novemberig maradok. Aztán végül szeptember eleje lett belőle. Jó volt végre pihenni. :o)

koalány:
Egy hosszabb szabadságról tértem vissza júniusban, és jelenésem volt a nagyfőnöknél egy megbeszélés miatt. Aznap töltöttem be pont a 12. hetet, így egyértelmű volt, hogy elmondom neki, hogy babát várok. Picit izgultam, de tudtam róla, hogy szereti a gyerekeket - nem sokkal azelőtt született meg a második unokája! Gratulált, és utána rögtön be is zárkózott a közvetlen főnökömmel, hogy megbeszéljék, mi legyen a "sorsom". Ugyanis én egy olyan intézményben dolgozom, ahol a programok és a rendezvények miatt sokat kell estézni. Így áttettek egy "kímélőbb" (unalmasabb) munkakörbe: minden nap 10-18-ig a telefonokat kapkodtam + emailekre válaszoltam. Viszont szeptember végén abbahagytam a munkát. Mivel egész nap ültem, egy szűk, pici helyen, és volt, hogy pisilni se tudtam kimenni, délutánra mindig bekeményedett a hasam. A harmadik trimesztert így már otthon töltöttem.

2011. január 21., péntek

Mikor mentetek először hosszabb útra?

0 megjegyzés
koalány: Az első utazásunk 3 hónaposan történt, de "csak" a közelbe, a Velencei tóhoz utaztunk. Kisbabánk az autóutat végig aludta. Fél éves koráig ez így is volt, amint elindultunk, bealudt, és így nekünk is kényelmes volt utazni. Nyaraltunk a Balatonon is vele a nyáron.
Az első hosszabb útra akkor mentünk, mikor 14 hónapos volt: a hegyekbe utaztunk telelni a rokonokkal. Mivel ez az út több órás volt, és már nem aludt útközben, max fél órákat bóbiskolt, kicsit nehezebb is volt vele.
Tippeim tehát egy hosszabb (3-4 órás) autóútra - mi legalábbis ezekkel próbálkoztunk:
- Lazán és kényelmesen öltöztessük, télen is (ld. fűtés), ne melegedjen be, ne szorítsa a nadrág
- Nyáron ügyeljünk a klímára, ha nagyon muszáj hűteni, akkor se irányítsuk rá, és egy könnyű pléddel takarjuk le pl. a csupasz lábát
- Legyen bekészítve apró rágcsálni való (nem maszatolós!) és ital cumisüvegben vagy csőrös itatóban
- Legyen egy játékos táska a közelben, ahonnan elő lehet halászni kisállatot, kisautót, mesekönyvet vagy cumit
- Legyen a repertoárunkban néhány dalocska, mondóka (vagy cd)
- Legyen egy nagy nejlonzacskó a közelben - hányás esetére
- Lehetőleg óránként/ másfél óránként álljunk meg, még ha így lassabban is érünk úticélunk felé

Niki: Mi jóval később, másfél évesen indultunk neki egy nagyobb útnak. Természetesen már előtte utaztunk, de ezek rövidebb kb. 20-40 perces utak voltak. De ez az út, majdnem 3 órás volt már. Nagyon rosszul viselte. Bármivel próbálkoztunk, nem lehetett megnyugtatni, folyamatosan ki akart szállni. A problémája az volt, hogy lényegében le volt kötve az autósüléshez, és ez neki nagyon nem tetszett. Hiába álltunk meg pihenni, volt nálunk játék, enni-innivaló, semmi se használt. Kész rémálom volt. De azt tegyük hozzá, akkor kezdődött nála az akaratos korszak is. Így egyelőre nem is tervezünk ilyen hosszú utat a közeljövőben. ;o)

2011. január 13., csütörtök

Hogyan készültetek a fogantatásra?

0 megjegyzés
Niki: Április közepén döntöttük el, hogy jöhet a baba. Azonnal elkezdtem szedni a terhesvitamint, de különösebben nem készültünk rá. Apa előtte kb. 2 évvel leszokott a dohányzásról, és a kávéfogyasztását is csökkentette. Majd hőmérőzéssel próbáltuk eltalálni a megfelelő időpontot. Erre lényegében azért volt szükség, mert sose volt rendszeres ciklusom. Bejött. ;o) Május vége felé pozitívat tesztelhettem.

koalány:
Különösen nem készültünk. Pontosabban ha az készülésnek számít, akkoriban egy hosszabb időt töltöttünk Ausztriában: jó levegőn, szép környezetben, ami szöges ellentéte volt az addigi pörgős életemnek (főváros, benzingőz, rohanás, meló éjjel-nappal). Szóval egyrészt a környezetváltozás volt a "készülés", ha ezt így lehet mondani. Amúgy meg úgy voltunk vele, nem védekezünk, és valamikor csak összejön. Még számolgattam is, hogy jó lenne ha nyár vége felé már babát várnék. Aztán tessék, a nyugodt környezetben már az első hónapban teherbe estem.

2011. január 10., hétfő

Mi a helyzet a hízással terhesség alatt?

0 megjegyzés
koalány: Nekem mindig is az volt a bajom, hogy túl sovány vagyok, így jól is jött a hízás. 51 kg-ról indultam és 63 kg-val mentem szülni. Terhességem első felében is inkább azt kellett hallgatnom, hogy "Nem is látszik, hogy terhes vagy", meg hogy "Nincs is nagy pocakod" stb. Bár akkor idegesítettek az effajta megjegyzések, azért szerencsésnek mondhatom magam, mert csupán 12 kg-t híztam. Az utolsó hónapban az arcom is "pufibb"lett, de ez sem volt baj.

Niki: Én amolyan köztes állapotban voltam világ életemben súly tekintetében. Nem voltam se vékony, se elhízott, valahogy a kettő között. Alacsony vagyok, izom szinte alig rajtam, csak a kis vékony csontjaim és a zsír. Többször tapasztaltam már, mikor rákérdeztek a súlyomra mások, jól megdöbbentek, mert többnek gondoltak, mint amennyi vagyok/voltam.
52 kg-ot nyomtam, amikor terhes lettem. A 12. hétig fogytam 2 kg-ot, egyszerűen nem volt étvágyam, majd utána beindultam. 61-62 kg-osan mentem szülni.
A vége felé az én arcocskám is pufibb lett, sőt, tokát növesztettem :oS

2010. december 20., hétfő

Milyen és hány terhességi tesztet csináltál, mire elhitted, hogy terhes vagy?

0 megjegyzés
Niki: 2 tesztet vettem. Először egy drágábbal próbálkoztam. Bár, még a nem várt mensi előtt ott volt a 2 csík, másnap beszereztem egy Lillyt. Az már erősebben mutatta a második csíkot is. Utána felhagytam a tesztelgetésekkel, elhittem, hogy tényleg ott van. :o)

koalány:
Én két tesztet is vettem, ráadásul két különböző márkájút,és kb. egy nap különbséggel csináltam meg őket. De már az elsőnél biztos voltam benne :) Ezt a második csak megerősítette.



2010. december 15., szerda

Pocakfájással bajlódtatok az első 3 hónapban?

0 megjegyzés
koalány: Igen, voltak gondjaink a hasfájással, szerencsére nem hosszú ideig, és nem is volt annyira vészes. Ilyenkor próbáltam finoman masszírozni a pici hasát, de a sok csodaszer közül, amit ilyenkor ajánlanak, nekünk a Gripe Water jött be nagyon!

Niki: Mi se kerülhettük el sorsunkat, de hála az égnek gyorsan túl voltunk rajta (kb. 2 hét), nem szenvedtünk hónapokig és ez a 2 hét sem durva, fájdalmas, egész napos sírásokkal telt el, hanem csak érezni lehetett, hogy fáj a pici pocak, tekergett és néha sírdogált. Kipróbáltunk mindent. Ittam köménymag teát, hátha a szoptatásnál segít rajta. Nem jött be. Masszíroztam neki, megpróbáltuk a Gripe Watert is, de szegénykémnek még jobban fájt tőle. Végül az Infacol rendszeres szedése után megszűntek a problémák.
 

Pocakosság és ami követi Copyright 2008 All Rights Reserved Baby Blog Designed by Ipiet | All Image Presented by Tadpole's Notez