Mikor mentetek először hosszabb útra?

koalány: Az első utazásunk 3 hónaposan történt, de "csak" a közelbe, a Velencei tóhoz utaztunk. Kisbabánk az autóutat végig aludta. Fél éves koráig ez így is volt, amint elindultunk, bealudt, és így nekünk is kényelmes volt utazni. Nyaraltunk a Balatonon is vele a nyáron.

Az első hosszabb útra akkor mentünk, mikor 14 hónapos volt: a hegyekbe utaztunk telelni a rokonokkal. Mivel ez az út több órás volt, és már nem aludt útközben, max fél órákat bóbiskolt, kicsit nehezebb is volt vele.

Tippeim tehát egy hosszabb (3-4 órás) autóútra - mi legalábbis ezekkel próbálkoztunk:

- Lazán és kényelmesen öltöztessük, télen is (ld. fűtés), ne melegedjen be, ne szorítsa a nadrág

- Nyáron ügyeljünk a klímára, ha nagyon muszáj hűteni, akkor se irányítsuk rá, és egy könnyű pléddel takarjuk le pl. a csupasz lábát

- Legyen bekészítve apró rágcsálni való (nem maszatolós!) és ital cumisüvegben vagy csőrös itatóban

- Legyen egy játékos táska a közelben, ahonnan elő lehet halászni kisállatot, kisautót, mesekönyvet vagy cumit

- Legyen a repertoárunkban néhány dalocska, mondóka (vagy cd)

- Legyen egy nagy nejlonzacskó a közelben - hányás esetére

- Lehetőleg óránként/ másfél óránként álljunk meg, még ha így lassabban is érünk úticélunk felé

Niki: Mi jóval később, másfél évesen indultunk neki egy nagyobb útnak. Természetesen már előtte utaztunk, de ezek rövidebb kb. 20-40 perces utak voltak. De ez az út, majdnem 3 órás volt már. Nagyon rosszul viselte. Bármivel próbálkoztunk, nem lehetett megnyugtatni, folyamatosan ki akart szállni. A problémája az volt, hogy lényegében le volt kötve az autósüléshez, és ez neki nagyon nem tetszett. Hiába álltunk meg pihenni, volt nálunk játék, enni-innivaló, semmi se használt. Kész rémálom volt. De azt tegyük hozzá, akkor kezdődött nála az akaratos korszak is. Így egyelőre nem is tervezünk ilyen hosszú utat a közeljövőben. ;o)